Előkészítési tanácsok

Néhány jó tanács, talán nem csak kezdőknek

Kiadványszerkesztés

Bevezetésként talán a legfontosabb: a kiadvány szerkesztésekor már pontosan tudni kell annak minden későbbi jellemzőjét: méretét, terjedelmét, a felhasználni kívánt papír jellegét, a nyomtatás technológiáját és a kötészet módját – ez utóbbiról érdemes egy makettet is készíteni.

Tervezés
Miután mára már lassan minden eddigi klasszikus tipográfiai szabály elavul (pontosabban más szabályok szerint, új formákat alkotva történik a tervezés), így nem is a lipcsei soresés, a betűkeverés vagy az aranymetszet elvét tartom fontosnak betartani. Mint nyomdai kivitelezőnek, a műszaki paramétereknek kell fontosabb jelentőséget tulajdonítanom. A számítógépek és a programok immár mindenki rendelkezésére állnak, a kiadványok jelentős része nem tipográfiai tervezéssel készül, hanem kiadványszerkesztők által. Vannak ugyan jó érzékű, igényesen és szépen dolgozó kollegák, de az egér nem bünteti meg hozzá nem értő használóját, mint a láncfűrész vagy a rotációs kapa... Ne feledjük, a tipográfia, a kiadványszerkesztés nem önmagáért való: a nyomdatermék funkcióját kell, hogy segítse. Így aztán a CorelDraw!-ban összetákolt, virágos rétre szivárványos betűvel nyomott névjegy éppoly hulladék, mint az apró rovatai miatt kitölthetetlen táblázat, az 5 pontos, vékony és keskenyített betűvel gyufásdoboznyi méretre kényszerített hirdetés vagy a spirálkötéshez szükséges lyukakat figyelmen kívül hagyó és ezért betűhíjas prospektus.

Szerkesztés
Általános szabályként elmondható, hogy mindegy, milyen programot használunk a szerkesztéshez, a létrehozott dokumentumoldal egyezzen meg a kiadvány vágott méretével. (Ez nem vonatkozik a Photoshopra, de az nem is kiadványszerkesztő program.) Erről a területről „lógjon le”, amit kifutónak szánunk (háttérszín, kép, vonal stb.).
Ennek az eljárásnak több előnye is van:
  • nem követjük el az oldalpárban tördelés hibáját,
  • szerkesztéskor jobban látszik, hol lesz a vágás és nem közelítjük meg azt a kelleténél jobban a le nem vágható tartalommal,
  • ha a pdf mentésekor a vágójeleket és a 3 mm-nyi bleedinformációt is bekapcsoljuk, akkor a fájlinformációban valóban a végső méret szerepel és ezáltal könnyebb elektronikusan montírozni,
  • elkerülhető az amúgy nagyon rossz szokás alkalmazása, miszerint egy A4-es íven készítünk el pl. egy névjegyet (kifutó nélkül), és a kívánt vágás helyét egy kerettel jelöljük.

Mi az a kifutó?

A kifutó jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egy darab plakátot még pontosan körbe lehet vágni sniccerrel, de nagyobb példányszámnál, hajtogatott íveknél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy bármilyen pontosak is a nyomógépek, a papír esetleges nyúlásából, az ívek méretegyenetlenségéből, a nyomat kis mozgásából adódóan lehetetlen egy papírtömb pontos méretre vágása, ezért szükséges a 3 mm-nyi kifutó, azaz többletterület létrehozása.

szek4 szek7
A4-es oldal, kifutó elemek nélkül
(nincs háttérszín, stb.)
A4-es oldal, kifutó elemekel
(háttérszín, kép, vonal)
 szek8  szek6
A4-es oldal rossz beállítással
(nincs a vágójelen túli kifutó)
A4-es oldal jó beállításokkal

Ne feledjük: munkánk nem ért véget az oldal összeállításával. Legyünk igényesek, és ne csak a tipográfiára, a különleges betűtípus kiválasztására és az ütős képekre fordítsunk figyelmet, hanem az újabban (költségtakarékosságból?, időhiány miatt?, lustaságból?, figyelmetlenségből?) egyre mostohábban kezelt szöveget is nézzük át még egyszer, helyesírási vagy tartalmi hibákat keresve benne. Több szem többet lát, ebbe a munkába lehetőség szerint ne csak a munkatársakat, hanem a megrendelőt is vonjuk be. Igen fájdalmas (és mily gyakran tapasztalt...) pillanat, amikor a kész munka átvételekor vesz észre ügyfelünk egy szarvashibát... (Itt és most hadd osszak meg egy történetet. Pályakezdő linószedőként volt szerencsém egy idős, rutinos kollégával együtt dolgozni, aki fiatalkorában még egy magánnyomdában dolgozott. A tulajdonos nem akart korrektorra költeni, ezért a következő útravalót adta: „Ha a pánik szót elrontod, egye fene, legfeljebb mindenki erről beszél majd, jó reklám, nő a példányszám. De ha a kályhát pontos j-vel írod, ki vagy rúgva.”) És mivel ez a weboldal sem lehet tökéletes, ha valaki helyesírási hibát talál benne, kérem, jelezze – viszonzásul vendégem egy kávéra.

Papírméretek

A sorozat
A0 841 × 1189
A1 594 × 841
A2 420 × 594
A3 297 × 420
A4 210 × 297
A5 148 × 210
A6 105 × 148
A7 74 × 105
A8 52 × 74
A9 37 × 52
A10 26 × 37

B sorozat
B0 1000 × 1414
B1 707 × 1000
B2 500 × 707
B3 353 × 500
B4 250 × 353
B5 176 × 250
B6 125 × 176
B7 88 × 125
B8 62 × 88
B9 44 × 62
B10 31 × 44

C sorozat
C0 917 × 1297
C1 648 × 917
C2 458 × 648
C3 324 × 458
C4 229 × 324
C5 162 × 229
C6 114 × 162
C7 81 × 114
C8 57 × 81
C9 40 × 57
C10 28 × 40

Képfeldolgozás

Elöljáróban szeretném felhívni a figyelmet, hogy aki képfeldolgozással foglalkozik, tudatosan és sajnos költséget nem kímélve lesz kénytelen a megfelelő eszközöket beszerezni. Ha az előzetes kalkuláció ijesztő, gondoljon a selejtes munka számlájára, a presztízs- és időveszteségre és a rotációs kapára...

Eszközök
Digitális fényképezőgép vásárlásakor a legfontosabb szempontok: az objektív mérete lehetőleg ne gyufafejnyi legyen, rendelkezzen optikai zoommal, a nagy megapixel-felbontási képesség társuljon magas fényérzékenységgel (ISO) és legyen képes raw tömörítésre is. Természetesen az elképesztő tempóban tökéletesített mobiltelefonok is egyre alkalmasabbak jó képek készítésére, például mi is iPhone6-tal (és egy lightbox segítségével) készítjük referenciaképeinket.
Már meglévő képek digitalizálásához szkennerre van szükség, itt a színmélységre és a felbontásra érdemes figyelni, de vigyázzunk, az utóbbi paramétert gyakran interpolálva adják meg, ami utólagosan növeli meg a képpontokat, ezáltal a kép nagyításkor életlenné válik.
Az utolsó nagy érvágás a monitor lesz. Az LCD vagy TFT monitorok ára már a 20 inch feletti méretben is csábító, de sajnos színhűségük erősen megkérdőjelezhető. A legfontosabb paraméter itt a panel típusa legyen: amíg internetezéshez, játékhoz bőven megfelel a TN, a FILM vagy a TN-Film panel, a pontos kalibrálhatóságot az S-PVA panel adja. Ne csüggedjenek, ha pont ezt a paramétert nem találják a leírásban, ha olcsó: nem az.

Színmód
A felhasznált képek lehetőség szerint azonos színmódúak legyenek (így könnyebb lesz a nyomtatás során a kívánt módosítást egységesen végrehajtani), és noha az RGB színtérben könnyebb a képfeldolgozás során dolgozni, csak rutinosaknak, tapasztaltaknak ajánlom, hogy a nyomdának szánt képeket végül ne váltsák át CMYK színmódra, megtapasztalva, maradt-e az utóbbi színtér számára kezelhetetlen terület. A beállítási képeken feltűnhet, hogy a beágyazott színprofil Photoshop 5 Default CMYK. Ez általános profilként jól használható, igényeseknek, profiknak azonban nem ezt az eszközfüggetlen profilt javaslom (és ez nemcsak a mi nyomdánkra és technológiánkra vonatkozik), hanem az adott nyomtató karakterisztikáját pontosan leíró ICC profil használatát. Ez a nyomdáktól elkérhető.
Gyakori hiba még, hogy a frissen installált Photoshop programban a telepítéskori beállítások szerint történik a munka. Kisebb a baj, ha valaki inchben dolgozik a metrikus mértékegységek helyett (mondhatnánk, hogy mindenki úgy nehezítheti a dolgát, ahogy akarja), a színprofilok átállítása azonban már elengedhetetlenül szükséges (Edit / Color settings). Az alapértelmezés többnyire vagy valamelyik amerikai beállítás, vagy a Custom, az ezekhez tartozó CMYK konverzió pedig a U.S. Web Coated (SWOP) v2. Ezzel az a baj, hogy az amerikai negatív film levilágítási gyakorlatra és a rotációs, fényes műnyomóra történő nyomtatásra igazított kalibrálást adja. Javaslom, hogy oldalunkról töltsék le azt az egységcsomagot, amely a szükséges beállítások zömét automatikusan elvégzi, és beágyazza az RGB-CMYK konverzióhoz ajánlott Europe ISO Coated Fogra27 színprofilt.

Felbontás
Az optimális minőség eléréséhez a képek felbontása 300 dpi, színmélysége 8 bit legyen 1:1 felbontás mellett (azaz a kép centiméter mérete a nyomtatni kívánt mérettel egyezzen meg). Ez nemcsak a színes hanem a fekete-fehér képekre is vonatkozik, ne feledjük, hogy a nyomtatónk 2400 dpi felbontású (régebben a levilágítógépek voltak erre képesek), így a 256 szürkeárnyalat valóban visszaadható. Poszternyomtatásra szánt képek esetében a nagyobb méret és az ebből következő nagyobb szemlélési távolság miatt a 250 dp is elfogadható, az alatt már látható a minőségromlás. Ha a poszter azonban pl. 70x100 cm, és iskolai tabló, ahol anyu, apu, nagyi vagy bármelyik büszke rokon közelről is szemügyre kívánja venni a család szeme fényét, használjuk ki a tintasugaras technológia előnyét, hagyjuk meg a képet az említett 300 dpi felbontásban és használjunk nagyobb pendrájvot vagy tömörítsünk okosan, erről lejjebb még írok. Ha emiatt arcképünk túl részletgazdag, ne feledjük: a serdülőkor átkai, a pattanások Photoshoppal fájdalommentesen nyomhatók ki...
Digitális fényképezőgépekből gyakran érkezik 115x86 cm-es kép, persze 72 dpi felbontásban. Ez a helyes beállítás után kb. 21x28 cm-re csökken, természetesen minőségi változás nélkül. Akinek a fényképezőgépe kezeli a RAW tömörítést, állítsa be azt alapértelmezettként. Furcsa csapda, hogy miközben az egyre nagyobb felbontású fényképezőgépeket keresik, helytakarékosságból a legkevésbé előnyös jpg tömörítést alkalmazzák, azt is maximális mértékben.

Fájlformátum
A tömörítés előtt pár szó a layerekről. Természetesen nagyon fontos lehet, hogy megőrizzük egy kép szerkeszthető változatát a további módosításokhoz (erre mentéskor maga a program is figyelmeztet, és javasolja a másolat készítését), a nyomda számára azonban ez nem optimális formátum. Egyrészt a layerek, pont lényegüknél fogva olyan szövegelemeket tartalmaz(hat)nak, amelyek csak a használt betűtípus birtokában mutatkoznak meg helyesen, másrészt a layerek a szükségesnél nagyobb fájlméretet eredményeznek, ami megbosszulja magát: tovább tart a mentés, az adathordozóra másolás, a bemásolás a nyomdában, a feldolgozás... Egy 300 dpi felbontású, A4-es kép layerenként 25 MB is lehet!

JPG / Ezzel a tömörítéssel értékes színinformációk is odavesznek, ezért csak mértékkel ajánlom. Különösen vigyázzunk, hogy minden megnyitást követő mentés újabb és újabb tömörítéseket, azaz újabb és újabb információveszteséget okoz, tehát valóban csak a már kész képet érdemes ebben a formátumban tartani. Ráadásul a kulcstartón is elférő több gigabájtos adathordozók korában nem is indokolt a maximális tömörítés használata. Figyeljen azonban arra, hogy a tömörítés logikája ne progresszív, hanem normál legyen (az előbbi inkább weboldalakhoz ajánlott formátum, amelynél a kép gyorsan betöltődik, de alacsony felbontással, és fokozatosan adja át helyét a nagyobb felbontású változatnak – hogy hány lépcsőben, arra szolgál a scans beállítása).

TIF / Ehhez a formátumhoz is tartozhat tömörítés (LZW), ez azonban más (úgymond veszteségmentes) matematikai algoritmuson alapszik, amely miközben a kép minőségét érintetlenül hagyja, homogénebb képrészletek esetén megdöbbentően nagy hatásfokkal csökkenti a méretet.

PDF / Helyes beállítások esetén a leginkább javallott formátum (PDF/X). A PDF-fájlok nem csupán pontosan jelenítik meg a betűtípusokat, a lapelrendezéseket, valamint a vektorgrafikus és bitképeket, hanem meg is őrzik azokat. Nagy előnye, hogy a színes, fekete-fehér vagy bitmap képeket jellegükhöz illeszkedően, eltérő mechanizmussal tömöríti. A felhasználás céljától függően létrehozható képernyőn való megtekintésre szánt, kisméretű változat (screen optimized), mérethelyes, jó minőségű printelést lehetővé tevő állomány (print optimized) vagy levilágításra-lemezmásolásra is használható, nagyfelbontású fájl (press optimized). Régebbi verziójú Photoshopból Mentés másként paranccsal mentve nem ad valódi csökkenést, sőt, mivel még a rétegeket, alfacsatornákat, direkt színeket is meghagyja, extra fájlméretet eredményezhet. (A rekordot egy képzőművészeti főiskolás tartja, akinek A4-es, 4 oldalas terve 978 MB-ot nyomott... Összehasonlításul: 76 db B1-es, azaz 70x100 cm-es poszter is csak 920 MB volt.)

PDF létrehozása Wordből / Természetesen nem csak grafikai programokból, hanem irodai programokból (Word, Excel, Powerpoint) is létrehozhatunk pdf-fájlt, ehhez azok régebbi verziójánál segédprogramra van szükség, amely feltelepül a számítógépre és a Nyomtatás menüből virtuális nyomtatóként kiválasztható, majd a kívánt helyre a pdf állomány elmentődik. A bátrabbak a bonyolultabb, fájlba-nyomtatás majd Adobe Distillerrel történő átalakítás módját is választhatják. Az újabb verziók természetesen már tartalmazzák a Save as Adobe PDF (mentés pdf-ként) funkciót. A mentési ablakban már csak az optimalizálás mértékét szükséges eldönteni.

Technikai információk

Photoshop color settings letöltése

Photoshop színprofil letöltése


Color Settings beállítása:



JPEG beállításai:



TIFF beállításai:



PDF beállításai:


Monitorkalibrálás

Kívánkozik ide is egy kis bevezető. Szeretik ezt a témakört fetisizálni, kevesek által ismert szakkifejezésekkel (gamut, dithering, icc-profil stb.) fűszerezni, méregdrága eszközök, munkafolyamatok szükségességét emlegetni. És ez igaz is. Nagyon jó szem, rengeteg türelem, sok-sok próba és a megfelelő technológiájú monitor kell hozzá, hogy profik bevonása nélkül kalibrált, vagy legalábbis a valódi színtartalommal köszönőviszonyban levő monitorunk legyen. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindezek nélkül is tehetünk azért, hogy a munkára szánt monitornak legalább a legfontosabb jellemzőit beállítva a feketét feketének, a fehéret fehérnek, a szürkét szürkének lássuk, és ne az elkészült nyomat láttán hangozzék el a szomorú mondat: Hú, otthon ez világosabb (sötétebb, élénkebb, kevésbé magentás stb.) volt...

Egyszerű változat, abszolút lustáknak

Ez a kép a monitor világosságának és kontrasztjának beállításához ad segítséget. A függőleges szürke táblán a két legsötétebb és a két legvilágosabb fokozat között is kell látni a különbséget. Ha a sötét lépcsők összemosódnak, akkor a monitor túl sötét vagy kontrasztos, ha a világosak, nem válnak szét, akkor túl világos vagy kontrasztos. Ha a szürkeskála nem látszik szürkének, akkor nem jó a színegyensúly. Ha ezt a képet vizuálisan megfelelőnek érezzük, akkor maximum 20% különbség lehet egy professzionálisan kalibrált monitorhoz képest. A színes felületeken lévő számok az adott szín R, G, B értékét jelentik. Ha az ábra kinyomtatásakor nagyjából azonos képet kapunk, mint amit a monitoron látunk, akkor alapvetően jól be van állítva a rendszer. Teljesen egyforma házilagos körülmények között nem lesz. (forrás: Fotovilág)



Tesztábra letöltése

Összetett változat, igényeseknek

A kalibrációs kép felső sávjában 95% és 100% fekete kitöltési arányú négyzetek vannak felváltva. Az alsó sávban 0%-tól 100% fekete kitöltési arányig 5%-onként 21 lépésben változnak a kép részletei.


A helyiség világítása
Mielőtt számítógépén bármilyen grafikai munkát végez, kapcsolja le vagy állítsa minél alacsonyabbra a helyiség világítását. Minden szemből érkező, vagy a falakról a képernyőre sugárzó fény hatására világosabbnak érzékelhető a grafika. Ennek hatására nem láthatóak a részletek a sötétebb, árnyalatos területeken.

Kontrasztbeállítás
Keresse meg monitorján a kontraszt szabályozóját és állítsa azt maximumra. Hagyományos katódsugaras (CRT) monitorok képernyőjében 2-3 év használat után a foszfor anyagok „kifakulnak”, ebből adódóan a sugarak intenzitása is csökken. Ha a képen a fekete így sem elég erőteljes, telített, ajánlatos a monitor cseréje. Javasolt márkák: Apple, Eizo, NEC és a LaCie.

Fényerőállítás
Állítsa a fényerőt apránként egészen addig, amíg az 1. ábra felső sávjában már meg tudja különböztetni a sávokat. Közben tartsa szemmel az ábra alsó felében a 3 legvilágosabb és a 3 legsötétebb négyzetet.

A monitor túl világos
Ha beállítás után a lenti ábrához hasonló eredményt kap, akkor monitorja túlzottan világos. A 21 lépcsős szürkeskálán a jobb alsó 3 négyzet eltűnik. Ilyenkor az árnyékok és a sötét árnyalatok láthatóak, viszont a világos tartományban összemosódnak a részletek.


A monitor túl sötét
Ha beállítás után a lenti ábrához hasonló eredményt kap, akkor monitorja túlzottan sötét. A 21 lépcsős szürkeskálán a bal alsó 3 négyzet azonosnak látszik. Ilyenkor a világos részletek láthatóak, viszont a sötét tartományban összemosódnak a részletek.


Színhőmérséklet
A színhőmérséklet megad egy színegyensúlyt, ami a természetes napfényt definiálja különböző napszakokban. 9300K-ot (Kelvin fok) állapítottak meg hideg kék égbolt esetén. Egy nem beállított CRT monitor megközelítőleg 5000K vagy más néven „D50” színhőmérséklete a meleg déli napsugárzásnak felel meg. A nyomdai előkészítésre alkalmas monitorok 5500K és 6500K között vannak beállítva. Monitorján „Colour Temperature” elnevezéssel találja.

Színegyensúly
Keresse meg monitorján a „Tint” menüpontot, vagy az RGB csatornák szabályozására alkalmas csúszkákat. Nyissa meg Photoshopban a nálunk készített nyomat grafikáját (nyomdánkban kapható kalibrációs nyomat néven), majd hangolja azzal össze monitorját a csúszkák segítségével. A későbbiekben így közel színhelyesen tudja előkészíteni munkáját, és kevesebb próbaív szükséges a kívánt végeredmény eléréséhez.

Referenciaképek
A referenciaképnek tartalmaznia kell szürkeárnyalatos skálát, amely nem tartalmaz más színösszetevőt, színdiagramokat, mint a lent látható szabványos Kodak vagy Macbeth, illetve érdemes bőrtónusokat és egyéb jellegzetes képelemeket is felszerkeszteni. Ne használjon olyan képeket, amelyek ismeretlen értékű tónusokat és színeket tartalmaznak.

Referenciakép



Az itt látható Kodak referencia kép letölthető verziója Adobe RGB színtérben készült. Amit itt lát, azt átkonvertáltuk sRGB színtérbe, a böngészőkre optimalizálva. A letölthető verzió kinyomtatása után összehasonlíthatja, majd beállíthatja monitorját. Fontos, hogy amikor a nyomat alapján hasonlítja össze a monitor képét, akkor csak természetes fény legyen a környezetben. Mesterséges világításban más színeket érzékelünk. Ezzel a megoldással egy alap színbeállítást tudunk végezni. Professzionális megoldáshoz műszer szükséges.

Referenciakép letöltése